Sz�letett: London

                 1950. november 30.

Foglalkoz�sa: K�preg�ny�r�

16 �ven kereszt�l (1976–1991) volt �r�ja az Uncanny X-Men t�rt�neteinek, mely id�szak alatt a k�preg�ny a m�faj egyik legsikeresebb sorozat�v� n�tte ki mag�t.

Chris Claremont 1975-t�l 1990-ig �rta a K�l�nleges X-Men t�rt�neteit. Szerz�i �rdemeit mindenn�l jobban mutatja, hogy a k�preg�nyszakm�ban szinte elk�pzelhetetlen�l hossz� ideig siker�lt meggy�znie a Marvel felel�s szem�lyis�geit (�s term�szetesen az olvas�kat), hogy helyes ir�nyban alak�tgatja az X-Men-mitol�gi�t.

Chris Claremont olyan id�szakban kapta meg az X-Men szerz�i tiszt�t �s olyan id�ben v�llalta fel a csoport meg�j�t�s�t, amikor az X-Men f�zet r�g�ta tulajdonk�ppen m�r hal�dott, illetve egy helyben toporgott, amennyiben j� ideje m�r csak r�gebbi kalandok �jb�li kiad�s�ra szolg�lt.

A Claremont-�ra az 1975 m�jus�ban megelent �ri�s X-Men (Giant-Size X-Men) 1. sz�m�nak kiad�s�val kezd�d�tt. Az az�ta m�r legend�s bor�t�lapja az �j X-csapatot (�rny�k, Viharmad�r, Kolosszus, K�klopsz, Vihar �s Rozsom�k) �br�zolja, amint kereszt�lszak�tj�k a r�gi X-eket �br�zol� k�pet- tulajdonk�ppen az �js�g bor�t�lapj�t. A jelk�p teljesen egy�rtelm�: a r�gi X-ek csapata �s kalandjai m�r r�g nem voltak "�letk�pesek". Az �js�gban tan�i lehet�nk, amint a bajba ker�lt tan�tv�nyai megseg�t�s�re igyekv� X professzor a vil�g k�l�nb�z� t�jair�l �sszeszedi az �j mut�nscsapatot. A r�giek �s az �jak ezt k�vet�en egyes�lt er�vel legy�zik az ellens�get, aki kis h�j�n a Xavier-tan�tv�nyok veszt�t okozta: Krakoa, az �l� sziget alulmarad a v�gzetes k�zdelemben.

A meg�jult X-Men hihetetlen sikert aratott. Betudhat� ez a diadal olyan t�nyez�knek, mint az �rnyaltabb l�lek�br�zol�s, a r�gin�l sokkal v�ltozatosabb csapat�sszet�tel, a k�s�bbiek sor�n pedig egy addig meglehet�sen ritka probl�mak�r: a fajgy�l�letnek, a m�ss�g elfogad�s�nak vagy gyilkos elutas�t�s�nak, az emberi indulatoknak egy "m�sik emberfaj", a mut�nsok, �s ilyen m�don az eg�sz emberis�g sors�ra gyakorolt hat�sa mint a k�preg�ny egyik k�zponti t�m�ja, csak�gy, mint sz�mos egy�b, sokkal alaposabb elemz�st ig�nyl� t�nyez� egy�ttes hat�s�nak.

A szerz�nek siker�lt egy olyan �sszef�gg� t�rt�netsz�vetet l�trehoznia az �vek sor�n, mialatt � ir�ny�totta az X-Men sors�t, amelynek eg�sz�re saj�tos, eposzi hangulat nyomja r� a b�lyeg�t.

Chris Claremontn�l az egy�ni sorsok egyforma hangs�lyt kapnak, hiszen valamennyi szerepl� er�teljes �s hiteles egy�nis�g, akinek m�dot ad a kibontakoz�sra. Ha ezt nemteheti meg a t�bbiekkel egy�tt, akkor ideiglenese - n�ha v�glegesen - k�l�n kell v�lnia t�rsait�l, hogy megt�rt�njen, ami meg�ratott. Iyen k�l�n kaland volt, amikor Vihar a rejt�lyes Naz� seg�ts�g�vel Forge felkutat�s�ra indult, mik�zben p�rhuzamosan zajlik Plazma �s Polaris, K�klopsz �s Madelyne illentve Jean Grey trag�di�ja. K�zben lassan kibontakozik Mr Sinister �s a Martal�cok val�di kapcsolata.

Dics�rt�k, mert er�s n�i karaktereket vonultatott fel, mint Vad�c, Vihar, vagy Moira MacTaggert.

A munk�ss�g�t �r� b�r�latok legnagyobbr�szt elbesz�l�-le�r� st�lus�t rosszallj�k. Claremont karakterein�l rendszeresek a terjedelmes bekezd�sek, a nagymonol�gok, amiket kritikusai gyakran er�ltetettnek �s nem �letszer�nek �reznek.

Azt is felr�j�k neki, hogy hajlamosnak bizonyult �jra �s �jra visszat�rni bizonyos szerepl�kh�z, mint Britannia Kapit�ny, Vad�c, Sage, Kitty Pryde �s k�l�n�sen Pszich�.

Claremont egy�b kiad�knak is dolgozott, �gy mint a Star Trek „Debt of Honor” grafikus novella, a „Sovereign Seven” a DC Comics sz�m�ra �s az „Aliens vs Predator” a Dark Horse Comics r�sz�re.

Claremont egy snitt erej�re megjelenik az X-Men: Az ellen�ll�s v�ge c�m� mozifilmben, a jelenet Jean Grey �let�nek elm�lt esem�nyeit dolgozza fel. A szerepl�list�n a „Lawnmower man”-k�nt (teh�t „F�ny�r� ember”) t�ntett�k fel.