A rozsom�k a meny�tf�le ragadoz�k legnagyobb test� faja. N�pies neve: torkosborz. Jelenleg a Gulo nembe besorolt egyetlen faj.

  Elterjed�se:

Skandin�vi�ban, Kelet-Eur�pa �szaki r�sz�n, �szak-�zsi�ban �s �szak-Amerik�ban �l, szinte kiz�r�lag a tajg�n (feny�erd�kben) �s a tundr�n. A Baltikumb�l, Lengyelorsz�gb�l, �szaknyugat-Oroszorsz�gb�l a t�rt�nelem alatt szor�tott�k ki, ezekre a ter�letekre az ut�bbi �vtizedekben �jra visszat�r. Amerik�ban olykor eg�sz d�len is megjelenik, l�ttak m�r rozsom�kot Kaliforni�ban is. Csak ott tal�lhat�, ahol ellens�ge: a farkas nem. 2007 nyar�n az �llat Magyarorsz�gon is nagy riadalmat keltett, amikor Balatonvil�goson t�bb p�ld�ny is elszabadult, �s komoly k�rokat okozott. Az �llatot egy turista csoport hozta be az orsz�gba.

  Megjelen�se:

Egy feln�tt rozsom�k teste 60–70 cm hossz�, a farka 15–25 cm, testt�mege 22–32 kg. A n�st�nyek legal�bb 10%-kal r�videbbek, a s�lyuk pedig �ltal�ban 30%-kal kisebb. A meny�tf�l�k legnagyobb faja, medveszer�, z�m�k, izmos test�; a bund�ja hossz� �s t�m�tt. L�ba hossz�, sz�les mancs�nak ujjai k�z�tt b�rh�rtya fesz�l. (Ez a h�ba s�llyed�s�t cs�kkenti). �llkapcsa nagyon er�s. Egy kisebb medv�re eml�keztet, azokt�l az oldal�n v�gigfut� vil�gos s�v k�l�nb�zteti meg.

  �letm�dja:

A rozsom�k mag�nyosan vad�szik 2000 km² k�r�li rev�rj�n, annak hat�rait illatmirigy�vel, vizelet�vel, �r�l�k�vel jel�li meg. �letritmus�val nem k�veti a sarkvid�ki nappalok �s �jszak�k v�ltakoz�s�t, n�h�ny �r�nk�nt pihen, majd �jra vad�szni indul. Legfeljebb 18 �vig �lhet, de a vadonban 8–10 �v ut�n elpusztul. M�rete ellen�re j�l m�szik f�ra, de f�leg a talajon tart�zkodik. T�li �lmot nem alszik.

Ny�ron a lemmingeket �ssa ki, a r�nszarvas- vagy j�vorszarvas-borjakat pr�b�lja elfogni, a tundr�n porty�zva a t�lr�l maradt tetemeket �s gy�m�lcs�ket fogyaszt.

T�len az addig neh�zkes �llatb�l harcias ragadoz� v�lik: a havon nesztelen sikl�ssal meglepi a fajdokat, havasi nyulakat. B�rh�rty�s mancsaival a havon futva a nagyobb �s gyorsabb �llatokat is legy�ri (akik ny�ron elfutn�nak el�le). M�s ragadoz�k zs�km�ny�t elorozza, a r�k�t, hi�zt is megt�madja, csak a farkasok el�l t�r ki. Er�s tark�harap�ssal ter�ti le �ldozat�t, amit nem tud megenni, azt elrejti, �s k�s�bb fogyasztja el: a torkos, zab�l� n�vre egy�ltal�n nem szolg�lt r�. Ha kell a medv�t is megt�madja, hogy elorozza zs�km�ny�t. Az emberre is vesz�lyes lehet.

  Szaporod�sa:

A p�rosod�si id� m�jusban van, a p�r n�h�ny hetet egy�tt t�lt. A n�st�ny nagyj�b�l 9 h�napig hordja kicsinyeit, miel�tt azok megsz�letn�nek. Febru�r-m�rciusban 2–4 ut�d j�n a vil�gra, sz�let�skor vakok �s s�ketek. A k�lyk�k 4 hetesen nyitj�k ki a szem�ket, 10 h�tig szopnak, majd a n�st�ny el�r�gott t�pl�l�kkal eteti �ket. 3 h�naposan m�r feln�tt m�ret�ek, 2 �ves korukig az anyjuk mellett maradnak, 3 �vesen lesznek ivar�rettek.

  K�pek:

/ Katt r�juk a nagyobb m�ret�rt /

Forr�s: Wikip�dia