R�szletesebben

Xavier professzor tan�tv�nyai fiatalos k�lsõvel, d�g�s bõrcuccokban tripl�znak a mozikban - egy�ltal�n nem l�tszik rajtuk, hogy elsõ rajzolt kalandjuk 1962-ben jelent meg.

A c�m nem v�letlen. Jelen cikk szerzõje j� tizenn�gy �vvel ezelõtt biol�gia�r�n pont a Kis n�v�nyhat�roz� m�g� rejtette el azt a P�kember-f�zetet, amiben elõsz�r olvashatott a magyar k�z�ns�g az X-ekrõl. Enn�l jobb c�met keresve sem tal�lhatott volna a mûfajhoz felnõttkor�ban is hûs�ges sajt�munk�s egy olyan �r�s�hoz, ami a tril�gia harmadik r�sz�nek mozikba ker�l�se alkalm�b�l k�v�nja �ttekinteni az X-Men eddigi nyomtatott �s mozg�k�pes t�rt�net�t - a teljess�g ig�nye n�lk�l.

A kezdetek: Az X-Men csapat, ak�rcsak P�kember, Hulk �s a Fantasztikus n�gyes Stan Lee agysz�lem�nye. A Marvel-univerzum õsatyja 1962-ben alkotta meg a mut�ns szuperhõs�k elsõ nemzed�k�t, �lland� tettest�rs�val, Jack Kirby-vel kar�ltve (aki a '60-as �vekben a fentebb felsorolt f�zetekkel p�rhuzamosan m�g a Bossz� Angyalainak t�rt�neteit is egymaga rajzolta!). Az X-ek hamarosan felz�rk�ztak a h�l�sz�võ m�g� az eladott p�ld�nysz�mok ter�n, ami nem kis teljes�tm�ny, l�v�n Peter Parkert m�ig �gy emlegetik, mint “a vil�g legn�pszerûbb k�preg�nyhõse”.

Az X-Men elsõ �t tagj�t Charles Xavier professzor gyûjt�tte maga k�r�, abb�l az elhat�roz�sb�l, hogy seg�tsen a n�l�n�l fiatalabb mut�nsoknak beilleszkedni a t�rsadalomba, �s megtan�tsa nekik j� c�lok �rdek�ben haszn�lni k�l�n�s adotts�gaikat. Elsõ tan�tv�nyai k�z�tt tal�ljuk Jean Greyt, azaz a telekinetikus erõvel b�r� Csodal�nyt; Scott Summerst, aki a szem�bõl kilõtt puszt�t� sug�rnyal�b miatt kapta a K�klopsz nevet; Henry P. McCoy-t, azaz a szt�rfutballist�b�l k�k sz�rnyetegg� (k�sõbb elismert biok�mikuss�) v�l� Besti�t, Robert Drake-et, aki J�gemberk�nt lett h�res; �s az Angyal n�vre hallgat�, sz�rnyas sz�vtipr�t, Warren Worthingtont.

Ez a csapat m�g egy�rtelmûen “j�fi�kb�l” �llt, akik a korszak klasszikus k�preg�ny-hagyom�nyait k�vetve az egyik r�szben m�g az FBI-jal v�llvetve k�zd�ttek olyan mut�ns k�pess�gû szuperbûn�zõk ellen, mint Gy�m�nt Jack - a k�vetkezõ f�zetben pedig m�r a galaxis t�ls� fel�n p�f�lt�k h�ly�re a kimondhatatlan nevû, cs�pos ûrsz�rnyeket. �s hi�ba pr�b�lt�k az alkot�k elhitetni az olvas�val, hogy az �rd�gi Magnet�nak az egy t�rt�net alatt benyelt pofonokt�l egy �letre elment a kedve a gonosz vil�guralmi tervektõl, mindenki tudta, hogy k�t-h�rom r�sz m�lva �gyis vissza fog t�rni.

Chris Claremont Uncanny X-Men-je (1975-1991)

A k�preg�nyek vil�g�ban ritk�n adatik meg egy szerzõnek, hogy ilyen sok�ig egymaga �rhassa kedvencei v�get nem �rõ t�rt�net�t, itt ugyanis �ltal�ban az a jellemzõ, hogy az �r�k �s a rajzol�k k�vethetetlen gyorsas�ggal v�ltj�k egym�st. Chirs Claremont pont abban az idõszakban kapta meg az X-Men t�rt�netek �r�i posztj�t, amikor a k�zkedvelt mut�ns csapatra m�r r�f�rt egy kis v�rfriss�t�s, mivel a fentebb v�zolt, ismeretlen galaxisokban �s szomsz�dos dimenzi�kban harcol� passzosruh�s hõs�k “egyszer itt, egyszer ott, megmentj�k a vil�got!” t�pus� t�rt�netei m�r kezdtek kifulladni. Az õ nev�vel f�mjelzett �ra az 1975 m�jus�ban megjelent (az�ta m�r j�form�n beszerezhetetlen) Giant Size X-Men elsõ sz�m�nak kiad�s�val indult h�d�t� �tj�ra. A legend�s bor�t� az �j X-csapatot (Rozsom�k, Vihar, �rny�k, Kolosszus, K�klopsz �s Viharmad�r) �br�zolta, amint kereszt�lszak�tj�k a r�gi X-eket �br�zol� k�pet - bel�l pedig az olvas� tan�ja lehetett annak, ahogy a bajba jutott tan�tv�nyok megseg�t�s�re indul� Xavier professzor a vil�g k�l�nb�zõ t�jair�l �sszeszedi a felmentõ sereget: az X-Men m�sodik gener�ci�j�t. A j�l eltal�lt, �j karaktereket azonnal sz�v�be z�rta a k�z�ns�g - a legt�bben m�ig ezt a fel�ll�st tartj�k a “klasszikus” X-Men csapatnak.

Chris Claremont tizenhat �v alatt nem csak sikeresen becsemp�szett m�g vagy egy tucatnyi �j, �s �rdekes karaktert (t�bbek k�z�tt Kitty Pryde-ot, Vad�cot �s Pszich�t) Xavier tehets�ggondoz� iskol�j�ba, de siker�lt olyan �sszef�ggõ t�rt�netsorozatot l�trehoznia, amely m�lt�n v�lhatott azonnal a rajong�k kedvenc�v�. Az “�j X-ek” (�s a csapatban rendre vend�gszereplõ r�giek) diadalmenete nem kis r�szben olyan t�nyezõknek volt k�sz�nhetõ, mint a kor�bbiakn�l j�val �rnyaltabb karakter�br�zol�s, a sokszor v�ltoz� csapat�sszet�tel - �s nem utols� sorban egy k�preg�ny-berkekben addig meglehetõsen szokatlan, �sszetett probl�mak�r (a fajgyûl�let, a m�ss�g elfogad�s�nak �s elutas�t�s�nak k�rd�se, �s az ezek hat�s�ra elszabadult ostoba emberi indulatok) bemutat�sa. Ez a - nem egyszer aktu�lpolitikai k�rd�sekbe is massz�van beletenyerelõ - k�zponti t�ma emeli ki a Claremont-f�le X-Ment a korszak t�bbi, “�tlagos” k�penyes igazs�goszt�kr�l sz�l� t�rt�nete k�z�l.

R�ad�sul Claremont munk�in�l sokkal ink�bb �rv�nyes�l a folyamatoss�g ig�nye, mint m�s szuperhõs�kn�l, hiszen az X-Men eset�ben gyakran elõfordul, hogy egy elejtett cselekm�nyfon�l csak sokkal k�sõbb folytat�dik, vagy egy bizonyos k�pkocka csak hosszabb idõ eltelt�vel nyeri el v�gleges jelent�startalm�t. Claremontn�l mindegyik mut�ns sorsa egy puzzle-darabka, amelyet az olvas�nak kell hozz�illesztenie a t�bbi szomsz�dos elemhez, ha k�v�ncsi a v�gleges k�pre. Ugyanakkor enn�l az �r�n�l minden szereplõ hiteles �s kidolgozott egy�nis�g, a t�rt�netekben egyforma hangs�lyt kapnak, �m ha egy karakter kibont�s�hoz mindez nem elegendõ, akkor k�l�n is v�lhat t�rsait�l (ak�r �n�ll� k�preg�nyf�zet form�j�ban is), ami valljuk be, �zletpolitikai szempontb�l sem utols� dolog.

X-ek a magyar k�preg�nypiacon: a dali�s '90-es �vek

Amint azt m�r a bevezetõben is eml�tettem, a magyar k�preg�ny-rajong�k a P�kember 35. sz�m�ban tal�lkozhattak elõsz�r az X-ekkel. A The Uncanny X-Men 159. r�sze kitûnõ v�laszt�s volt a hazai kiad� r�sz�rõl, hogy beharangozza az �j szuperhõs-csapatot, akik p�r �v m�lva m�r �n�ll� f�zetet kaptak. A s�t�ts�g hercege egyfelõl, mint a hagyom�nyos v�mp�r-t�rt�netek modernkori megfelelõje, m�r eleve szimpatikus lehet egy horrorra fog�kony c�lcsoport sz�m�ra, hiszen Drakula gr�f r�mtettein mindig is szeretett borzongani az ember, �letkort�l f�ggetlen�l. R�ad�sul ez a t�rt�net az elõzõekben bemutatott Claremont-�ra egyik olyan kitûnõen megkompon�lt darabja, amelyet elolvasva Rozsom�k, �rny�k, Kolosszus, Vihar �s Kitty Prdie m�g azok sz�m�ra is szimpatikuss� v�lik, akik elsõ alkalommal vettek a kez�kbe X-Men k�preg�nyt.

A karakterek jellem�rõl �s szuperk�pess�geirõl m�r az elsõ n�h�ny oldalon krist�lytiszta k�pet kapunk (aligha v�letlen�l, a tengerent�li professzionaliz�lt k�preg�nyiparnak gondolnia kell azokra is, akik nem a legelsõ sz�mokt�l v�s�rolj�k az adott szuperhõs-lapot). Rozsom�k (azaz a filmb�li Farkas) m�g akkor is kivont karmokkal ront be egy szob�ba, ha az egy ismerõs�, �s ha elmarad a vereked�s, n�mi morgol�d�s ut�n egybõl le�l s�r�zni. �rny�k illedelmesebb, mint a rajnai palotagr�f, �s k�t teleport�l�s k�z�tt �gy mes�l a n�metorsz�gi v�ndorcirkuszban t�lt�tt �veirõl, hogy az olvas�nak szinte fel sem tûnik: ezek az inform�ci�k igaz�b�l neki sz�lnak, �s nem a k�kbõrû krampusz aktu�lis besz�lgetõpartner�nek. Az �zig-v�rig bolondos tinil�nynak, Kitty Pride-nak egyszerûbb �tsiklania egy ajt�n, mint kinyitni azt - r�ad�sul szemmel l�that�an gyeng�d �rzelmeket t�pl�l a csupasz�v �ri�s, Kolosszus ir�nt (aki balh� eset�n azonnal bivalyerõs vasg�lemm� v�ltozik, �s igen �tõk�pes p�rost alkot Rozsom�kkal). Vihar (a filmekben: Ciklon), a t�rt�net k�zponti szereplõje ugyan j� ideig nem mutatja meg az idõj�r�st kontroll�l� hatalm�t, de ez nem is sz�ks�ges - maga Drakula mondja el (f�lig-meddig persze sz�jbar�g�san az �j olvas�knak), mi�rt pont Vihart v�lasztotta maga mell� v�mp�rhercegnõnek.

A Semic kiad� e t�rt�net k�zread�sa ut�n joggal b�zhatott az X-ek n�pszerûs�g�ben. Az �n�ll� X-Men sorozatban v�gre a magyar olvas�k megismerhett�k azokat a t�bb epiz�don �t�velõ, komorabb hangv�telû mut�ns-t�rt�neteket is, amelyek k�lf�ld�n m�r bizony�tottak, hiszen hossz� �vek eltelt�vel (�s t�bb sz�z �j epiz�d ut�n) is a rajong�k nagy kedvencei maradtak. A Fõnix hal�la volt az elsõ ilyen legend�s kaland, amely egyben k�preg�nyt�rt�neti m�rf�ldkõ is volt Amerik�ban abb�l a szempontb�l, hogy addig egyetlen kiad� �r�-csapata sem merte megtenni, hogy (m�g ha ideiglenesen is) meg�lik az egyik legn�pszerûbb karakter�ket. R�ad�sul Chris Claremont (ki m�s?) olyan s�lyos t�m�k ment�n �p�tette fel a Fõnix t�rt�net�t, mint hogy milyen hat�ssal lehet az emberre egy kv�zi-isteni hatalom, �sszef�rhet-e egym�ssal az ember esendõs�ge �s a mindenhat�s�g… Ezekkel az emberis�ggel egyidõs probl�m�kkal addig csak a sz�pirodalom foglalkozott, az egy kaptaf�ra k�sz�lõ, csihi-puhi szuperhõs-k�preg�nyek mûfaj�ban - b�r a lehetõs�g a kezdetektõl fogva adott volt - j�form�n ismeretlenek voltak.

Sajnos a zseni�lis �r� egy ilyen t�rt�net mell� k�t “r�giv�g�s�” rajzol�t kapott. John Byre �s Terry Austin tehets�ge n�ha megvillant ugyan a rajzasztaln�l, �sszess�g�ben azonban csup�n j� iparosk�nt hozt�k ugyanazt a (m�ra tal�n kicsit purit�nnak tûnõ) '60-as �vekbeli st�lust �s sz�nvonalat, amit 100-120 epiz�ddal kor�bban Jack Kirby-t jellemezte. �zl�sek �s pofonok - sokak sz�m�ra az X-Men elsõ sz�m� szt�rrajzol�ja m�g mindig a 200. sz�m k�rny�k�n feltûnõ Marc Silvestri-Dan Green p�ros, �s nem puszt�n csak az�rt, mert a magyar kiad�sban megjelent f�zetek legt�bbj�t õk rajzolt�k.

Sz�lk�s vonalvezet�s�k �s fak� sz�nvil�guk t�k�letesen kieg�sz�tette a folyton meg�jul� Claremont �tleteit. A h�rm�juk f�mjelezte t�rt�netfolyam - szak�tva a klasszikus k�preg�ny-hagyom�nyokkal - fokozatosan kezdett elt�volodni az ûrben grassz�l� �ri�ssz�rnyek �s a szomsz�d galaxisokban piknikezõ szuperhõs�k '50-es �vekbeli, fill�res sci-fikbõl fel�p�tett univerzum�t�l, �s helyette ink�bb egyfajta saj�tos “fantasy-st�lust” kezdtek kialak�tani. Az X-eknek m�r nem kellett gig�szi ûrcirk�l�k fed�lzet�n, a Tej�ton t�l verekedni ahhoz, hogy megments�k a Naprendszer lak�it - a r�ms�gek “h�zhoz j�ttek”. Hirtelen megszaporodtak a gonosz var�zsl�k, akik r�j�ttek arra, hogy a j� �reg F�ld egyfajta k�zponti �tj�r� a k�l�nb�zõ spiritu�lis szellemvil�gok k�z�tt, �gy Manhattan szinte minden harmadik t�rt�netben mocskos k�z�pkori v�ross� v�ltozott a soros fõgonosz �rm�nykod�sa k�vetkezt�ben, az �r�nak h�la term�szetesen an�lk�l, hogy mindez egyszer is unalomba fulladt volna.

Az itthon megjelent Inferno tipikusan ilyen sorozat. Az X-ek (n�ha m�r belterjes szappanoper�v� duzzad�) t�rt�net�ben ez az a r�sz, ahol K�klopsz volt feles�ge, Madelyne Pryor szimpla f�lt�kenys�gbõl pakt�l le a gonoszokkal, hogy azt�n Koboldkir�lynõk�nt az eg�sz v�rost telezs�folhassa kopasz f�kkal, g�tikus katedr�lisokkal �s v�rszomjas d�monokkal. Az X-ek �lt�z�ke itt m�r ink�bb eml�keztet egy Conan-f�zetre, mintsem a klasszikus passzosg�ny�s szuperhõs-k�preg�nyekben megszokottakra, r�ad�sul a denev�rsz�rny kimondottan j�l mutat Rozsom�k maszkj�n vagy Angyal v�llai f�l�tt. A kor�bban egy�rtelmûen j� �s gonosz karakterek itt nem kev�s jellemv�ltoz�son mennek �t, a K�klopsz-Fõnix-Rozsom�k szerelmi h�romsz�g pedig (Plazma �s a Koboldkir�lynõ belekever�s�vel) t�bb galib�t okoz, mint valaha. Claremont hagyom�nyos “hard fantasy” elemekkel oper�l� t�rt�net�hez kiv�l�an assziszt�lnak a rajzol�k, Marc Silvestri �s Dan Green, akik itt r�ad�sul kiv�l� vizu�lis humor�rz�k�ket is megvillantj�k (p�ld�ul amikor a k�oszba tasz�tott New York utc�in egy �letre kelt, gn�mszerû tûzcsap j�l kup�n v�gja a r� vizelõ kiskuty�t).

Ez a Claremont-Silvestri-Green triumvir�tus k�vetett el egy m�sik nagy k�z�ns�g-kedvencet, a szuperk�pess�geit elvesztõ Vihar (azaz a filmb�li Ciklon) alakja k�r� fel�p�tett t�rt�netet is (n�lunk szint�n megjelent). Itt az �szak-amerikai indi�nok legend�riuma keveredik �ssze a val�s�ggal. Vihar egymaga v�g neki a Szikl�s-hegys�gnek, hogy megtal�lja r�gi szerelm�t, a f�lig indi�n sz�rmaz�s� Forge-ot. V�ndorl�sa egyben egy �lmokkal �s l�tom�sokkal tark�tott, spiritu�lis belsõ utaz�s is, ahol egyed�l csak saj�t mag�ra hagyatkozhat, hi�ba k�s�ri el õt Naz�, a cheyenne s�m�n (aki egy Yoda-szerû b�lcs �regemberbõl valami eg�szen m�ss� v�ltozik �t a t�rt�net v�g�re!).

Az eddigiek alapj�n teh�t �sszegz�sk�ppen elmondhat�, hogy a magyar kiad�s� X-Men (majd a vele p�rhuzamosan fut� Marvel Extra) szerkesztõi nagy szak�rtelemrõl t�ve tan�bizonys�got, �gy v�logatt�k �ssze az itthon kiadott t�rt�neteket a m�r megl�võ t�bb sz�z eredeti nyelvû f�zetbõl, hogy a hazai k�preg�ny-rajong�k ne csak egy �tlagos szuperhõs-csapatot l�ssanak maguk elõtt, ha kez�kbe veszik az X-Men leg�jabb sz�m�t. Nagy k�r, hogy a sorozat k�zl�se anyagi okok miatt m�r nem �rte meg az ezredfordul�t. Szerencs�re nem kellett sokat v�rni arra, hogy az X-ek �jb�l sz�nre l�pjenek �s j� szuperhõs m�dj�ra ism�t megments�k a vil�got - r�ad�sul ez alkalommal m�r sz�les v�sznon, nagyk�z�ns�g elõtt.

Forr�s: K�preg�ny.net