Az X-Men egy kital�lt szerepl�kb�l �ll� szuperh�scsapat a Marvel Comics k�preg�nyeiben, amit Stan Lee �r� �s Jack Kirby rajzol� alkotott meg. A csapat els� megjelen�se az 1963 szeptember�ben megjelent X-Men els� sz�m�ban volt. Az X-Men tagjai mut�nsok, akik a term�szetes evol�ci�s folyamat k�vetkezt�ben emberfeletti k�pess�geket birtokolnak, �s akik ezeket a k�pess�geiket az emberis�g jav�ra �s v�delm�re k�v�nj�k haszn�lni.

 A csapat megsz�let�se a k�preg�nyek ez�stkor�ban

Az X-Men csapata 1963-ban sz�letett meg Stan Lee �tlete alapj�n, �s azt az ir�nyvonalat k�pviselte amit Lee P�kember megalkot�s�val hozott l�tre egy �vvel kor�bban. Ennek szellem�ben a t�rt�netekben a f�szerepl�k mag�n�lete, h�tk�znapi probl�m�i �s f�lelmei legal�bb olyan fontos szerepet t�lt�ttek be mint maga a kalandos �s izgalmas cselekm�ny. Ak�rcsak Peter Parker, vagyis P�kember, az X-Men tagjai is m�g csak kamaszok voltak, akiknek emberfeletti mut�ns k�pess�geik a serd�l�korral jelentkeztek. A csapat tagjai Scott Summers/K�klopsz, Jean Grey/Csodal�ny, Bobby Drake/J�gember, Hank McCoy/Bestia �s III. Warren Worthington/Angyal voltak. A fiatalokat egy szint�n mut�ns, a mozg�ss�r�lt telepata, Charles Xavier professzor gy�jt�tte �ssze, hogy megtan�tsa �ket k�pess�geik haszn�lat�ra �s hogy azt az emberis�g jav�ra ford�thass�k.

Stan Lee:

„A legnagyobb gondom az volt, hogy hogyan szerezt�k a szuperk�pess�geiket. Nos, nem haraptathattam meg mindenkit r�di�akt�v p�kokkal vagy fert�zhettem meg gamma-sugarakkal mint p�ld�ul a Hulkot. �gy a k�nyelmesebb utat v�lasztottam, arra gondoltam, hogy ha azt mondan�m, hogy mut�nsok, nem lesz sz�ks�gem tov�bbi magyar�zatra. Tulajdonk�ppen a legelej�n A Mut�nsoknak akartam elnevezni a f�zetet, ez volt az eredeti tervem. De az akkori kiad�mnak nem tetszett ez a c�m. Megk�rdeztem hogy mi�rt. Azt mondta; „Stan, senki sem fogja tudni kik azok a mut�nsok”. Mondtam, hogy rendben �s azt�n azon kezdett j�rni az eszem, hogy „Xavier professzor”, „extra k�pess�gek”, sz�val visszamentem �s azt mondtam; h�vjuk �ket X-Mennek. Azt mondta ok�, ez j� lesz. �s az�ta nem tudtam r�j�nni, hogy mi�rt gondolta �gy, hogy ha az emberek nem fogj�k tudni mik azok a mut�nsok, tudni fogj�k kik azok az X-Men.”

A t�rt�netek alapjai �s mot�vumai az 1950-es �vekben k�sz�lt, f�ld�nk�v�liek �s gonosz mut�nsok t�mad�s�r�l vizion�l� tudom�nyos-fantasztikus �s horrorfilmekben, valamint az 1950-es �s 1960-as �vek mccarthyizmus�ban, az „ellens�g k�zt�nk van” paranoid f�lelmeiben gy�kereztek. A t�rt�neteket beh�l�zta az az ir�nia, hogy m�g az X-Men mut�ns tagjai megpr�b�lt�k meg�vni az embereket, addig azok f�ltek �s megvetett�k �ket. A csapat els� ellenfele a szint�n mut�ns Magneto volt. A sorozat negyedik sz�m�ban szerepelt el�sz�r a Magneto �ltal l�trehozott Testv�ris�g, akiknek tagjai a Homo Superior, vagyis a mut�nsok fels�bbs�g�t hirdett�k �s vil�guralomra t�rtek.

A 13. sz�mt�l kezd�d�en Jack Kirby mellett Werner Roth rajzol� (akkoriban Jay Gavin �ln�ven) is k�zrem�k�d�tt a sorozatban, aki a 18. sz�mmal teljesen �t is vette azt Kirby-t�l. Stan Lee az 1966 �prilis�ban megjelent 19. sz�mig dolgozott a sorozaton, a 20. sz�mmal Roy Thomas v�ltotta le az X-Men �r�jak�nt. A sorozat nem v�ltotta be a hozz� f�z�tt rem�nyeket �s az eladott p�ld�nysz�mok nagyj�b�l Kirby t�voz�sa ut�n cs�kkenni kezdtek. A 38. sz�mt�l Don Heck lett a sorozat rajzol�ja. 1968 �s 1969 k�z�tt Roy Thomast els�sz�r Gary Friedrich, majd Arnold Drake vette �t a t�rt�netek �r�s�t. 1970 �prilis�ban az 55. sz�mmal Roy Thomas visszat�rt a sorozathoz, egy sz�mmal k�s�bb pedig Neal Adams vette �t a rajzol�i feladatokat. Thomas �s Adams k�t �j, m�g kor�bban bemutatott szerepl�vel pr�b�lt�k gazdag�tani a csapatot �s a f�zetet. A k�t �j csapattag Magneto l�nya, Polaris �s Alex Summers, azaz K�klopsz �ccse, Plazma volt.

A sorozat v�g�l a tov�bbra is alacsony elad�si mutat�k miatt a 66. sz�mmal, 1970 m�rcius�ban megsz�nt. Ironikus m�don a Marvel �ppen akkor d�nt�tt a sorozat felf�ggeszt�se mellett, mikor annak olvas�t�bora n�vekedni kezdett. Ennek oka az volt, hogy az adott kor technikai �s marketing adotts�gai mellett az �rt�kes�t�si adatok �sszes�t�se csak t�bb, ak�r csak 10 h�nappal a megjelen�s ut�n �llt a kiad� rendelkez�s�re.A Marvel hogy legyen ideje felm�rni az olvas�k ig�nyeit �s hogy fenntartsa az �rdekl�d�st a sorozat ir�nt elkezdte �jra kiadni a f�zet r�gi t�rt�neteit. Az X-Men 1970 �s 1975 k�z�tt ritk�tottan, k�thavonta jelent meg �jranyomtatott t�rt�netekkel. Mag�nak csapatnak ez id� alatt csup�n n�h�ny vend�gszerepl�se volt a Marvel m�s k�preg�nyeiben, �gy p�ld�ul felt�ntek a Marvel Team-Up �s az Amazing Adventures oldalain is. A legjelent�s szerep az 1974-es Titkos Birodalom c�m� Amerika Kapit�ny-t�rt�netben jutott az X-Men csapat�nak.

 Xmen a k�preg�nyek bronzkor�ban:

- �j csapat

Az 1970-es �vek elej�n a Marvel k�preg�nyei egyre n�vekv� olvas�t�borra tettek szert a tengerent�lon is. A f�zetek k�lf�ldi terjeszt�je Al Landau �s Transworld nev� kiad�ja volt. A Marvel egyik t�rgyal�s�n, melyen t�bbek k�z�tt Stan Lee �s Roy Thomas is jelen volt, Landau felvetette az �tletet, hogy marketing �s elad�si szempontb�l nemzetk�zileg j�vedelmez� lenne egy olyan szuperh�scsapatot megalkotni, melynek tagjai k�l�nb�z� orsz�gokb�l (legf�k�ppen azokb�l, ahol a k�preg�nyeknek olvas�i vannak) sz�rmazn�nak. Roy Thomas az X-Men csapat�t javasolta erre a c�lra, hiszen mint ut�lag kider�lt az 1960-as �vek v�g�n a f�zet olvasotts�ga n�ni kezdett, �ppen azel�tt, hogy felf�ggesztett�k az �j t�rt�netek k�zl�s�t benne. Az �tletet elfogadta a kiad�, azonban a megval�s�t�s m�g v�ratott mag�ra. Roy Thomas eredeti �tlete szerint K�klopsz �s Csodal�ny utaztak volta a F�ld k�r�l �s �gy gy�jt�tt�k volna �ssze a csapat �j tagjai. Az meg�j�t�s�t c�lz� munk�latok m�r 1973 v�g�n elkezd�dtek. Roy Thomasnak id�k�zben nem volt el�g ideje, hogy a f�zettel foglalkozzon, �gy Mike Friedrich-et k�rt�k fel �r�nak, de a sorozat �jraind�t�sa tov�bbra is h�z�dott. Miut�n Friedrich id�k�zben megv�lt a Marvel csapat�t�l a t�rt�net meg�r�s�val Len Weint b�zt�k meg. A sorozat leend� rajzol�ja, Dave Cockrum pedig t�bb v�zlatot is beny�jtott a lehets�ges �j szerepl�kr�l.

Az X-Men �j csapata v�g�l 1975 m�jus�ban, a Giant-Size X-Men els� sz�m�ban mutatkozott be Len Wein �r�, �s Dave Cockrum k�zrem�k�d�s�vel. Az �j csapatot a t�rt�netben Xavier professzor az�rt gy�jt�tte �ssze, hogy azok kiszabad�ts�k r�gi tan�tv�nyait Krakoa, az �l� sziget fogs�g�b�l. Az �j, nemzetk�zi csapattagok k�z�l n�h�nyan m�r kor�bban is szerepeltek a sorozatban vagy m�s Marvel f�zetekben. Az �r V�szmad�r az X-Men 28., a jap�n Napt�z pedig az X-Men 64. sz�m�ban szerepelt el�sz�r n�h�ny �vvel kor�bban, m�g a kanadai Rozsom�k alig f�l �vvel a f�zet megjelen�se el�tt az Incredible Hulk oldalain deb�t�lt. Vel�k szemben els� alkalommal szerepelt a f�zetben a kenyai Vihar, a n�met �rny�k, a szovjet Kolosszus �s az amerikai indi�n Viharmad�r. A k�t X-Men csapat k�z�s kalandja ut�n a r�giek k�z�l csak K�klopsz maradt tov�bbra is az X-Men soraiban, de az �j tagok k�z�l sem mindenki maradt a mut�ns csapattal.

Len Wein:

„Csak azt akartuk, hogy ott legyen (Napt�z), mert azt szerett�k volna, ha minden lehets�ges csapattag jelen van az els� t�rt�netben. M�r �gy �rtem, hogy Viharmadarat m�r a kezdetek kezdet�n hal�lra jel�lt�k, hogy megmutassuk az olvas�knak, hogy „ez egy val�di csapat”. Ah�nyszor egy csapat megalakul, �r�kk� �lnek, �s csak k�vetik egym�st a t�rt�netek. Ez a szerepl� bet�lt�tte a szerep�t �s meg kellett halnia.”

Napt�z m�r a Giant-Size X-Men els� sz�m�t k�vet�en, az X-Men 94. sz�m�ban kiv�lt a csapatb�l, Viharmad�r pedig a 95. sz�mban �let�t vesztette. Az X-Men rajzol�ja tov�bbra is Cockrum maradt, Len Wein azonban ezen a k�t sz�mon dolgozott utolj�ra. A k�tr�szes t�rt�net szkriptj�t m�r Chris Claremonttal �rta, majd a 96. sz�mmal teljesen �t is vette a sorozat �r�s�t Weint�l. Claremont azonnal t�bb v�ltoztat�st is v�grehajtott a Wein �ltal eredetileg meg�lmodott csapatban. Wein sz�nd�ka szerint az �j X-Men tagjai szint�n kamaszok voltak, ak�rcsak az eredeti csapat alap�t�tagjai. Az � v�ltozat�ban Rozsom�k 19, Vihar pedig csak 17 �ves volt, akik szint�n m�g csak tanult�k, hogy hogyan haszn�lj�k k�pess�geiket. Ezzel szemben Claremont a csapat �sszes tagj�t k�pess�geik haszn�lat�ban j�ratos, sokat meg�lt embereknek �br�zolta (Vihar a h�szas �vei v�ge fel� j�rt, Rozsom�k pedig 50-60 �v k�r�li lett). Wein egy k�s�bbi interj�j�ban nemtetsz�s�t fejezte ki ezzel a v�ltoztat�ssal szemben.

Forr�s: Wikip�dia