Adatok:

Val�di n�v: Eric Magnus Lensherr

Mut�ns n�v: Magneto

Tartoz�sa: Gonosz Mut�nsok Testv�ris�g

K�pess�gei: A m�gnesess�g manipul�l�sa, mesteri strat�ga, k�pzett k�zelharcos, g�niusz szint� intellektussal b�r.

Megalkott�k: Stan Lee �s Jack Kirby

Megjelen�s: 1963

Ismert Rokonai: Wanda Maximoff (Skarl�t Boszork�ny,l�nya), Pietro Maximoff (Higanysz�l,fia).

Filmek amikben szerepel: Xmen 1-3

Ismertet�: A Magneto nev� mut�ns titokban tartja �lete t�rt�net�t �s val�di kil�t�t. Nem tudni milyen �llam polg�ra, mi az anyanyelve, honnan �s kikt�l sz�rmazik. Ismert adat mindazon�ltal, hogy csal�dj�val N�metorsz�gban �lt a n�ci rezsim idej�n, �s mindannyiukat elhurcolt�k az auschwitzi koncentr�ci�s t�borba, Lengyelorsz�gba. Magneto gyermekkor�t l�gerekben t�lt�tte �s csal�dj�b�l a t�bor felszabad�t�sa ut�n az egyetlen �letben maradt �ldozata az esem�nyeknek. Mint zsid� Holokauszt t�l�l�t, tetteit az a c�l hajtja, hogy megv�dje a mut�ns fajt egy hasonl� sors elszenved�s�t�l. Magneto ellentmond�sos szerepl�; jellemz�se az �vek folyam�n nagy v�ltoz�sokon ment kereszt�l b�n�z�b�l a h�sig, hab�r meg nem alkuv� harcosk�nt gyakran ny�lt terrorista eszk�z�kh�z. Harcias tettei egyr�szt n�pszer�tlenn� tett�k �t, m�sr�szt sok mut�ns a megment�j�t l�tta benne. A k�preg�nyekben lefestett hal�la m�rt�rr� tette, az arca a Marvel Univerzumban posztereken �s p�l�kon szerepelt a fr�zissal: „Magnet�nak igaza volt”- Che Guevara-hoz hasonl�an. Charles Xavier professzor Tehets�ggondoz� Iskol�j�nak di�kjai k�z�l is sokan viselt�k t�ntet�en ezeket a jelk�peket, mint �ll�sfoglal�st. Magneto deb�t�l�sa 1963-ban t�rt�nt azonos nev� csapat�val egy�tt, mikor megk�s�relte �tvenni a hatalmat egy rak�tab�zis felett. K�s�bb alak�totta csak meg a h�rhedt Gonosz Mut�nsok Testv�ris�g�t, az X-Men #4-ben, amely rendszeresen sz�llt szembe az X-ekkel az els� p�r �ven kereszt�l.

  K�preg�nyben:

Magneto �lete t�rt�net�t titokban tartja. Mindazon�ltal tudni lehet, hogy csal�dj�val N�metorsz�gban �lt a n�ci rezsim idej�n �s valamennyi�ket deport�lt�k az auschwitzi koncentr�ci�s t�borba Lengyelorsz�gba. Gyermekkor�t a l�gerekben t�lt�tte, � volt az egyetlen a rokonai k�z�l, aki t�l�lte ezeket az �veket. Az ekkor szerzett �lm�nyei mutatt�k meg, milyen embertelen tud lenni a t�bbs�g a k�l�nb�z�nek tartott kisebbs�ggel szemben. K�l�n�sen �l�nken eml�kezett erre, mikor r��bredt mut�ns k�pess�geire. Noha ezek �ltal�ban m�r kamaszkorban megjelennek, Magneto eset�ben - a l�gerben �t�lt szenved�seknek k�sz�nhet�en- azokban az �vekben nem fejl�dtek ki teljesen. Auswitzban volt, mikor a szovjetek felszabad�tott�k a t�bort, de sok m�s rabhoz hasonl�an � sem t�rhetett vissza a haz�j�ba. Az elk�vetkez� p�r �vet azzal t�lt�tte, hogy utat keresett a vasf�gg�ny�n t�lra. Ekkor vette feles�g�l Magd�t, aki hamarosan l�nygyermeket sz�lt neki. Vinnitsa szovjet falucsk�ban �ldeg�ltek, mikor egy alkalommal munkaad�j�val �sszekaptak a b�rez�sen �s Magneto tudat alatt haszn�lva erej�t, megemelt egy f�m emel�rudat �s megfenyegette vele. A f�rfi r�m�let�ben a teljes �sszeget kifizette. Ez alatt azonban kigyulladt a fogad�, ahol sz�ll�st vett csal�dj�val. Bevetve hatalm�t kimentette a feles�g�t, �m az id�k�zben ki�rkez� rend�r�k megakad�lyozt�k, hogy visszamenjen a l�ny��rt is. Magneto bevetette erej�t Magda el�tt, hogy megv�dje �t �s bossz�t �lljon a l�ny��rt. Feles�g�t azonban elrettentette hatalma �s az a kijelent�se, hogy erej�t a vil�g megh�d�t�s�ra akarja haszn�lni ez�rt elhagyta an�lk�l, hogy elmondta volna neki: ism�t �llapotos. H�napokkal k�s�bb a Wundragore hegyen, az Evol�ci� Mester�nek citadell�j�ban ikreket hozott a vil�gra, Wand�t �s Pietr�t, majd otthagyta �ket mert f�lt, hogy Magneto tudom�st szerez a l�tez�s�kr�l. Az ikreket Django Maximoff fogadta �r�kbe. F�rje egy id� ut�n felhagyott Magda keres�svel. Az �jj�alakult Izraelbe ment, �s "Magnus" n�ven �nk�ntes �pol�k�nt dolgozott egy pszihi�triai klinik�n Haifa k�zel�ben, ahol a koncentr�ci�s t�borok sz�mos �ldozat�t kezelt�k. Itt bar�tkozott �ssze Charles Xavier-rel, aki t�bbek k�z�tt egy Gabrielle Haller nev� fiatal n�t kezelt. Egy�tt akad�lyozt�k meg b�r� Wolfgang Struckert �s a HYDRA nev� b�nsz�vetkezet �gyn�keit, hogy megszerezzenek egy jelent�s aranyk�szletet, amit a n�cik rejtettek el. K�pess�gei seg�ts�g�vel Magneto az aranyat ismeretlen helyen rejtette el, hogy a k�s�bbiekben megfelel� t�k�je legyen saj�t vil�guralmi terveinek. Egyel�re nem tudni mi t�rt�nt Magnet�val a k�vetkez� �vekben. Minden bizonnyal inten�v �nk�pz� programot dolgozott ki, �s elm�ly�lt azokban a tudom�ny�gakban, amelyekben val� j�rtass�g�nak a k�s�bbiek sor�n bizonys�g�t adta. Ek�zben Xavier miut�n megb�nult, l�trehozta az X-csoportot, �veket t�lt�tt visszavonultan r�szben az�rt, hogy szembesz�lljon az emberis�get fenyeget� mut�nsokkal �s a mut�ns el��t�letekkel. Ekkorra Magneto arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy az emberfeletti k�pess�gekkel rendelkez� mut�nsok sz�m�ra az egyetlen lehet�s�g, hogy megmenek�ljenek az �ld�z�st�l, az emberis�g leig�z�sa. Magneto, imm�r ezen a n�ven �s jellegzetes ruh�j�ba �lt�zve el�sz�r a Cape Citadel-en lev� amerikai rak�tab�zison csapott �ssze az X-Mennel.

Ezut�n az �ltala l�trehozott Gonosz Mut�nsok testv�ris�g�vel elfoglalta az apr�cska D�l-Amerikai �llamot San-Marc�t. �rdekes m�don Wanda �s Pietro is a Testv�ris�g tagjai k�z�tt voltak Higanysz�l �s Skarl�t Boszork�ny n�ven. �vek telltek el, mire Magneto megtudta, hogy mindketten az � gyermekei. H�d�t� terveit az X-ek ism�t meghius�tott�k. Magneto egy napon sz�m�ra kincseket �r� tudom�nyos feljegyz�seket tal�lt. (Val�j�ban a genetikus g�niusz Maelstr�m j�volt�b�l.) Ezek seg�ts�g�vel szintetikus humanoidot hozott l�tre, akinek Alfa, az Utols� Mut�ns nevet adta. Alfa fell�zadt alkot�ja ellen �s gyermekk� v�ltoztatta. Xavier professzor a csecsem�t a Muir-szigetre vitte koll�gan�j�hez Moira MacTaggerthez. Itt tal�lt r� �s a saj�t �rdekeit szolg�lva fejlesztette vissza a feln�ttkorba a si�r �gyn�k Shakari, aki akkoriban a V�r�s Erik �ln�v m�g� rejt�z�tt. Shakari, azon k�v�l, hogy fiatalabb� tette Magnet�t, mint volt a gyermekk� v�ltoz�sa el�tt, k�l�nleges k�pess�geit is a maximumra emelte. Ennek eredm�nyek�pp Magneto �gy d�nt�tt a tov�bbiakban nincs sz�ks�ge a Testv�ris�gre sem s egyed�l kezdett dolgozni. Ezut�n m�g n�h�ny alkalommal �sszecsapott a m�sodik gener�ci�s X-Mennel. H�d�t� t�rekv�seinek utols� k�s�rletek�nt Magneto megfenyegette a vil�g vezet� orsz�gait, hogy f�ldreng�sek �s vulk�nkit�r�sek gerjeszt�s�vel puszt�tja el �ket. Magneto h�res utlim�tuma K�n�t�l az Egyes�lt �llamokig minden �llamf�h�z eljutott �s sz�mtalan video �s hangfelv�tel k�sz�lt r�la. Mikor az oroszok ellen�lltak, �s rak�t�t l�ttek ki Magneto sziget�re, aki a b�zis�t megt�mad� szovjet tengeralattj�r�t, a Leningr�dot leg�nys�g�vel egyetemben megsemmis�tette �s megtorl�sul a f�lddel tette egyenl�v� Varikino v�ros�t. Varikino lakoss�ga megmenek�lt, Magneto megk�m�lte �ket. Mindenki tiszt�ban volt azonban az �zenet l�nyeg�vel: a legk�zelebbi megtorl�s m�r sokak �let�be fog ker�lni. Az X-ek meghius�tott�k Magneto terv�t, de a gaztetteket m�r nem lehetett meg nem t�rt�ntt� tenni, mint ahogyan azt sem, hogy az emberis�g a magukr�l egyre t�bbet hallat� mut�nsokat -j�kat �s rosszakat egyar�nt- Magnet�val azonos�tsa. Azzal a Magnet�val, akit �ppen ebben a csat�ban d�bbentett r� a kis Kitty Pryde �letvesz�lyes s�r�l�se: a c�l tal�n m�gsem mindig �s nem minden eszk�zt szentes�t.

Ezut�n az els� Titkos H�bor�ban kor�bbi ellens�gei: az X-Men �s Xavier sz�vets�gese lett. Az idegen k�rnyezetben �sszez�rva r�vid viszony alakult ki k�zte �s a Dar�zs nev� szuperh�s k�z�tt. Visszat�r�s�t k�vetve egy fiatal �s nem mut�ns n� Aletys Forrester egyizben megmentette Magneto �let�t, �s egym�sba szerettek. Xavier ekkor kereste fel Magnet�t, hogy legye a seg�ts�g�re a junior csapat�nak, az �j Mut�nsoknak a T�lont�li elleni hadj�ratban, amikor az idegen l�ny el�sz�r �rkezett a F�ldre. Az X-ek k�z�tt nem volt teljes az egyet�rt�s, hogy megb�zhatnak e benne, de mindezek az esem�nyek hozz�j�rultak, hogy Magneto az emberis�ghez val� viszonya megv�ltozz�k. A mut�nsgy�l�let azonban nem cs�kkent. A p�rbesz�dek forr�s�ul szolg�l� X-Men t�rt�netben a New York-i Columbia egyetemen mer�nyletet k�s�relnek meg tulajdon di�kjai Charles Xavier ellen, aki ott adott el� k�s�rleti piszhol�gi�t. A cselekm�ny c�lpontj�v� azonban v�letlen�l nem Xavier, hanem a m�sik telepata: az id�utaz� Rachel Summers v�lt. Ray t�l�lte, de a r�m�rt sokk hat�sa alatt felfedte mag�r�l, hogy a saj�t idej�ben maga is mut�nsokra vad�szott. Mivel f�ltett titk�ra f�ny der�lt, d�h�ben ki akarta v�gezni az elk�vet� embereket. Pont Magneto volt aki v�dhetetlen �rvel�ssel �bresztette r� a bossz��rt liheg� Rachelt, hogy a gyilkos maga is �ldozat.

Magneto k�zvetlen ezut�n b�r�s�g el� �llt saj�t akarat�b�l. A Nemzeti Holocaust Bizotts�g rendk�v�li rendezv�ny�n ahov� a zsid� sz�rmaz�s� Kitty Pryde-ot k�s�rte el rajtuk �t�tt Rejt�ly, a Szabad Er� vezet�je (valaha ez volt, a maga Magneto �ltal alap�tott Gonosz Mut�nsok Testv�ris�ge) az Egyes�lt �llamok korm�ny�nak utas�t�s�b�l, akik Magnet��rt cser�be b�nbocs�natot kaptak. Kitty seg�ts�g�l h�vta az X-Ment akik legy�zt�k a Szabad Er�t, de Magneto saj�t �s minden m�s mut�ns �rdek�ben �gy d�nt�tt szembefordul a v�dl�ival �s a saj�t sors�val. �nsz�nt�b�l engedte, hogy letart�ztass�k. A pert tud�s�totta a vil�gsajt�, a riporterek k�z�tt volt az X-Men t�rt�netekben visszat�r�en felbukkan� statisztaszerepl�: Neal Conan. A H�gai Nemzetk�zi B�r�s�g az �gy hordereje miatt �thelyezte a helysz�nt Hollandi�b�l P�rizsba. Esk�dtsz�k nem volt. az �t b�r�t az ENSZ nemzetk�zi tan�cs�nak �t �lland� tagja adta: Franciaorsz�g, Nagy-Britannia, a K�nai N�pk�zt�rsas�g, a Szovjetuni� �s az Egyes�lt �llamok. A v�dat az angol f��gy�sz: Sir James Jaspers k�pviselte. A v�d� Izrael akkori londoni nagyk�vete: Ms. Gabrielle Haller, akinek Charles Xavier seg�dkezett, mint mut�ns�gyi szak�rt�. A v�ros felbolydult, minden napra jutott egy demonstr�ci�, akik t�bbs�g�kben Magnet� el�t�l�s�t k�vetelt�k. A helyzetet bonyol�totta, hogy ismeretlenek terrorista jelleg� akci�kat hajtottak v�gre egy szovjet �s egy NATO b�zis ellen, majd a v�rosban t�ntek fel, tetteiket az X-Mennel hozt�k kapcsolatba. Xavier utas�t�s�ra az X-ek P�rizsba j�ttek, hogy megtal�lj�k a val�di b�n�s�ket. Ek�zben Gabrielle ind�tv�ny�ra a b�r�s�g elfogadta, hogy csak a Magneto "felt�mad�sa" ut�ni b�ntetteivel foglalkozzon. A d�nt�st nagy felh�borod�s k�s�rte, Gabriellt is megv�dolt�k, hogy "zsid� l�t�re n�pe ellen besz�l". Sir Jaspers ezt k�vet�en tan�k�nt id�zte Gregorij Mihajlovics Szuvorov tengernagyot, a Szovjet Haditenger�szet Tengeralatti Rak�taerej�nek F�parancsnok�t, aki a Leningr�d tengeralattj�r� elleni cselekedettel kapcsolatban k�rdeztek. A per azonban f�lbeszakadt, mikor a titokzatos feforgat�k: Wolfgang von Strucker b�r� ikergyermekei, a mut�ns Fenris, bet�rtek a t�rgyal�terembe, hogy a saj�t kez�kbe vegy�k az �t�lkez�st. A k�vetkez� k�oszban megs�r�lt a Szajna fel�li fal �s a foly� bez�dult, mag�val sodorta Magnet�t, Charlest �s a Fenrist. Magneto �s Xavier egy parkban tal�lt kiutat, az ikreknek nyomuk veszett. A professzor r�gebbi s�r�l�sei �s a viharos esem�nyek miatt �letvesz�lyes �llapotba ker�lt. Arra k�rte Magnet�t, hogy viselje gondj�t az X-eknek valamint vegye �t a tehets�ges ifjak sz�m�ra fenntartott iskola ir�ny�t�s�t. Xavier �gy �rvelt, amennyiben ezt Magneto megteszi, megv�ltja a m�ltbeli b�neit. Magneto igent mondott, Xaviert pedig kedvese, Lilandra si�r hercegn� �s Kal�z a Csillagj�r�k vezet�je magukkal vitt�k, hogy meggy�gy�ts�k Magneto nem t�rt vissza a t�rgyal�terembe, az�ta is mint k�zt�rv�nyes b�n�z�t keresik szerte a vil�gon. Xavier seg�ts�g�vel Magneto �j szem�lyazonoss�g m�g� rejt�z�tt, mint Michael Xavier, X professzor unokatestv�re. Ezen a n�ven vezette Xavier iskol�j�t.

  K�pess�gei,j�rtass�gai �s fegyverzete:

Magneto mut�ns, aki k�pes ellen�rz�se al� vonni a m�gnesess�get. Egyform�n k�pes manipul�lni a term�szetes �s a mesters�ges m�gneses tereket. Nem tudni azonban, hogy m�gneses erej�t a k�rnyezetb�l vonja ki (ha igen, ezt nagy t�vols�gb�l is k�pes megtenni), vagy saj�t maga is tud m�gnesen mez�t gerjeszteni. Az sem vil�gos, hogy Magnetonak e a k�pess�ge pszihikai, vagy fiziol�giai jelleg�. Magneto ereje a gyakorlatban mindenre el�g. M�g gyermekk� v�ltoz�sa el�tt t�rt�nt, hogy 5 m�ter magasra emelt egy harmincezer tonn�s tehersz�ll�t� haj�t. Ezen k�v�l Magneto egyidej�leg t�bb ir�nyban is k�pes haszn�lni erej�t. K�pss�gei seg�ts�g�vel m�sodpercek alatt �ssze�ll�t b�rmilyen bonyolult szerkezetet. K�pes gyakorlatilag �thatolhatatlan m�gneses teret gerjeszteni maga k�r�l. Noha magnetikus erej�t rendszerint karmozdulatok k�s�ret�ben haszn�lja teljes mozdulatlans�gban is k�pes azt maxim�lisan kiakn�zni. Magneto ereje els�sorban a m�gnesess�g, mindamellett �gy t�nik kisebb m�rt�kben b�rmilyen energia gerjeszt�s�re �s ir�ny�t�s�ra k�pes, amelynek term�szetes rokon a m�gnesess�ggel. A h�, illetve az infrav�r�s sug�rz�s egyar�nt az elektrom�gneses spektrum r�szei, ak�rcsak a l�that� f�ny, a r�di�hull�mok, az iboly�nt�li f�ny, a r�ntgensugarak- �s Magneto valamennyit k�pes haszn�lni. Ennek ellen�re Magneto szinte mindig a m�gnesess�get haszn�lja, val�sz�n�leg az er� m�s form�inak alkalmaz�sa nagyobb er�fesz�t�st k�v�n meg t�le. A kor�bbi �veiben Magneto mutatott bizonyos asztr�lis �s telepatikus tulajdons�gokat is �s arra t�rekedett, hogy be tudjon hatolni m�sok gondolataiba. K�pess�gei ezen a t�ren minim�lisak, legfeljebb arra elegend�k, hogy megakad�lyozz�k egy er�sebb akarat behatol�si k�s�rleteit. Hogy Magneto milyen hat�sfokon tudja alkalmazni szuperk�pess�geit nagyban f�gg fizikai �llapot�t�l. Ha s�lyosan megs�r�l, a teste nem tudja elviselni a nagy er�ss�g� m�gneses terek ir�ny�t�s�val j�r� terhel�st.

Magneto a genetikai manipul�ci� �s a kl�noz�s szak�rt�je, tud�sa messze meghaladja a tudom�ny jelenlegi szintj�t. K�pes k�z�ns�ges embereket szuperk�pess�gekkel felruh�zni, emberi testeket kl�nozni �s fejl�d�s�k alatt alak�tani g�nszerkezet�ket. Maelstr�m feljegyz�seb�l elsaj�t�totta a szintetikus l�ny el��ll�t�s�nak mesters�g�t. A technika egy�b ter�letein is mesterfokot �rt el, p�ld�ul �p�tett m�r m�gnesmeghajt�s� rep�l�t, �rhaj�t. Ezzel szemben a k�zelharcban csak fel�letes ismeretekkel rendelkezik.

Magneto els�sorban saj�t erej�re hagyatkozik, b�r esetenk�nt haszn�l maga tervezte m�gnesvez�rl�s� eszk�z�ket is. Ilyen volt az a szerkezet, amely nagy t�vols�gb�l f�ldreng�seket �s vulk�nkit�r�seket gerjeszt. R�gebben haszn�lt elektromos nyilat, valamint gerjesztett m�r akkora h�t, amely elegend� volt egy p�nc�lajt� megsemmis�t�s�hez. Voltak mechanikus szerkezetei, hogy erej�t fokozza, de mi�ta gyermekk� fiatalodott vissza �s m�g er�sebb feln�tt� v�ltozott, ezek feleslegesekk� v�ltak.

Forr�s: wikip�dia