Adatok:

Val�di n�v: Scott Summers

Mut�ns n�v: Cyclops / K�klopsz

Ismert Rokonok: Christopher Summers (Kal�z, apja, elhunyt),
Katherine Anne Summers (anyja, elhunyt),
Alex Summers (Plazma, testv�re),

Jean Grey (m�sodik feles�ge, elhunyt),

Tartoz�sa: X men

K�pess�gei: Szem�b�l puszt�t� erej� opti-sugarakat bocs�t ki.

Megalkott�k: Stan Lee �s Jack Kirby

Filmek amikben szerepel: Xmen 1,2,3, Xmen origins: Wolverine

Ismertet�: K�klopsz mut�ns, az eredeti X-Men csapat�nak egyik alap�t�tagja �s vezet�je. Ha kinyitja szem�t, puszt�t� erej�, �gynevezett „opti-sugarak” �radnak bel�le. Scott egy gyermekkori agys�r�l�se miatt k�ptelen meg�ll�tani ezeket a sugarakat, sem pedig erej�ket befoly�solni, �gy a sug�rz�s folyamatosan �ramlik szem�b�l. K�klopsznak emiatt �lland�an k�l�nleges rubinkvarc szem�veget kell hordania, mely eddig ismeretlen okokb�l, de k�pes ellen�llni a sugaraknak. 2006-ban az IGN.com 25-�s sikerlist�j�n K�klopszot v�lasztotta az X-Men csapat�nak elm�lt 40 �v�ben felt�nt legjobb tagj�nak. A szerepl�k ragsorol�s�n�l figyelembe vett�k a szerepl�k szem�lyis�g�t, hogy mennyire illeszkednek az „X-Men-univerzumba”, valamint, hogy mennyire maradtak h�ek a csapat megalap�t�j�nak, Xavier professzornak �lm�hoz.

  K�preg�nyben:

Scott Summers, Christopher Summers k�t fia k�z�l az id�sebb. Apja az amerikai l�gier� �rnagya, berep�l�pil�ta, anyja Katherine Anne. M�g Scott kora gyermekkor�ban t�rt�nt, hogy a csal�d hazafel� tartott a nyaral�sb�l a csal�df� vezette kis mag�nrep�l�g�p�k�n. G�p�k �sszetal�lkozott a f�ld�nk�v�li Si�r Birodalom felder�t�haj�j�val, amely l�ngba bor�totta a f�b�l k�sz�lt kis rep�l�g�pet. Katherine Anne az egyetlen felhaszn�lhat� ejt�erny�vel kidobta az �g� rep�l�g�pb�l Scottot �s Alexet; �gy a k�t fi�, sz�leikkel ellent�tben nem esett Si�r fogs�gba. (Scott �s Alex eg�szen feln�ttkorukig �gy tudta, hogy a sz�leik meghaltak a balset sor�n, �m azt�n tal�lkoztak apjukkal, aki a Csillagj�r�k k�z�tt Kal�z n�ven lett ismert.)

A k�t fi� a f�ldet�r�s k�zben szerzett s�r�l�sei miatt k�rh�zba, ker�lt (a t�lterhelt ejt�erny� nem tudta el�gg� lass�tani a zuhan�sukat). Scott egy �vig k�m�ban fek�dt, az orvosok agyk�rosod�st �llap�tottak meg. Sem Scott, sem Alex nem eml�kezett a rep�l�g�pen t�rt�ntekre. K�t h�tig tart� k�rh�zi �pol�st k�vet�en Alex �rvh�zba ker�l, majd nem sokkal ezut�n �r�kbe fogadt�k. Scott-tal szinte teljesen szem el�l vesztett�k egym�st j� n�h�ny �vre, csak kev�ssel azel�tt tal�lkoztak �ra, hogy Alex, imm�r mint Plazma, tudat�ra �bredt mut�ns k�pess�geinek.

Scott egy �vig fek�dt k�m�ban, majd a k�rh�zb�l t�rt�n� elbocs�t�sa ut�n egy gyermekotthonba ker�lt a Nebraska �llambeli Omah�ban. Mivel agyk�rosod�sa miatt senki nem fogadta �r�kbe, Scott az �rvah�zban maradt eg�szen tizen�ves kor�ig. Erre az id�re tehet�ek Scott els� fejg�rcsei �s szempanaszai, ez�rt Washingtonba vitt�k egy szemspecialist�hoz. Az orvos �gytal�lta, hogy a rubintkvarcb�l k�sz�lt szem�veglencse enyh�ti a fi� fejpanaszait. A vizsg�latot sor�n arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy Scott mut�ns, �s ezt a felfedez�s�t az FBI-nak is jelentette. Summers egy nagyv�rosban volt, mikor mut�ns anyagcser�je el�rte a kritikus pontot �s a fi� akarata ellen�re - �let�ben el�sz�r- kibocs�tott egy optisugarat, ami egy darut tal�lt el. A hatalmas t�rgy zuhanni kezdett az alant tolong� sokas�gra. Scott egy m�sodik optisug�rral megsemmis�tette a zuhan� darut- megmentve ezzel az embereket- �m a szemtan�k �ktelen haragra gerjedtek. Scott csak �gy tudott megmenek�lni, hogy felugrott egy mozg� tehervonatra.

A Summersr�l sz�l� h�rek hat�s�ra �nk�nt v�llalt elvonults�g�t megt�rve Washingtonba �rkezett Charles Xavier professzor, �s �sszek�ttet�sbe l�pett az amerikai tikosszolg�lat �gyn�k�vel, Fred Duncan-nel. Az � seg�ts�g�vel jutott hozz� a szemspecialista Scottr�l sz�l� jelent�s�hez is. Elhat�rozta, hogy megtal�lja Scottot, �s a seg�ts�g�re lesz. Scott ek�zben- mivel a gyerekotthonba f�lt visszat�rni- egy term�szetfeletti k�pess�gekkel rendelkez� mut�ns b�n�z�, Jack Winters, vagy m�s n�ven Gy�m�nt Jack befoly�sa al� ker�lt. Xavier megtal�lta Summers, kiszabad�totta Winters karmaib�l, majd felk�rte, hogy legyen els� tan�tv�nya Tehets�ggondoz� Iskol�j�ban, ahol megtanulhatja, hogyan haszn�lja fel optim�lisan mut�ns adotts�gait (kor�bban Jean Grey is a professzort�l tanult). Scott elfogadta az aj�nlatot �s a k�s�bbi csoport vezet�je lett (Xavier �lland� ellen�rz�se mellett) �s a K�klopsz �lnevet v�lasztotta mag�nak.

  K�pess�g�r�l b�vebben:

K�klopsz mut�ns, aki szem�b�l rubinv�r�s sz�n� puszt�t� erej� sugarakat l� ki. Ennek az energi�nak az eredet �s term�szete ismeretlen, annak ellen�re, hogy kor�bban sz�mos felt�telez�s l�tott napvil�got. Minden val�sz�n�s�g szerint a K�klopsz �ltal kibocs�tott sugarak er�ss�ge egyenes ar�nyban �ll a napsugarak hat�s�nak kitett id�vel. �gy azt�n meg�llap�that�, hogy K�klopsz anyagcserefolyamataihoz – amelynek sor�n az optisugarakat gerjeszti – felhaszn�lja a napf�nyt, s�t, val�sz�n�leg a csillagok f�ny�t is. Ennek megfelel�en olyan meg�llap�t�s is napvil�got l�tott, hogy K�klopsz a napf�ny elker�l�s�vel meg tudja g�tolni az optisugarak kialakul�s�t. Ismeretlen okb�l azonban a napf�ny hi�nya hossz� t�von K�klopsz fiziol�giai egyens�ly�nak felborul�s�hoz vezet. Egyszer K�klopsz nagy mennyis�g� elektromos energia felhaszn�l�s�val n�velte optisugarainak er�ss�g�t, ez azonban k�l�nleges �s alighanem egyszeri alkalom volt. A felsz�vott napenergia, illet�leg az optisug�rhoz sz�ks�ges energia t�rol�s�nak m�dja �s k�r�lm�nyei ismeretlenek. K�klopszban sz�let�s�t�l fogva megvolt az a k�pess�g, hogy ellen�rz�st gyakoroljon az optisugarak felett, az ez�rt felel�s idegp�ly�k megs�r�ltek, amikor a fent eml�tett rep�l�g�p-incidens t�rt�nt vele. Az�ta K�klopsz k�ptelen megakad�lyozni az optisugarak kijut�s�t. �gy azt�n norm�lis k�r�lm�nyek k�z�tt K�klopsz szem�b�l folyamatosan �rad az optienergia, m�gpedig olyan intenzit�ssal, amely elegend� egy emberi l�ny elpuszt�t�s�hoz. Hogy senkinek ne okozzon b�nt�d�st K�klopsz szem�veget, illetve speci�lis szemellenz�t visel, amelynek lencs�je rubintkvarc�l k�sz�lt. A rubintkvarc valami m�don sz�tsz�rja az optienergi�t, amely ez�ltal �rtalmatlan �s �szrevehetetlen lesz. K�klopsz �gy is vissza tudja tartani a sugarat, hogy lehunyja a szem�t, �m erre csak korl�tozott ideig – maximum nyolc �r�n kereszt�l – k�pes. Ez az�rt is fontos, mert m�sk�l�nben nem tudna aludni. Ismeretlen okb�l K�klopsz teste immunis az optisug�rra, ak�rcsak az �ccse, Plazma �ltal kibocs�tott energiasugar�ra (b�r mindkett� eltasz�thatja – hasonl�an egy �t�s erej�hez, teh�t �gy ak�r meg is s�r�lhet). Az sem teljesen vil�gos K�klopsz hogyan l�t, b�r �gy t�nik ebben semmi nem korl�tozza. gen ritk�n, s�t az ut�bbi �vekben m�r csak el-elv�ve, de el�fordul, hogy K�klopsz optienergi�inak tartal�kai kimer�lnek. Igaz, ilyenkor K�klopsz szinte halad�ktalanul elkezd �j sugarat gerjeszteni, �gy azt�n az optisug�r folyamatos, m�g akkor is, ha n�ha olyan gyenge, hogy nem igaz�n besz�lhet�nk puszt�t� fegyverr�l. Szemei seg�ts�g�vel K�klopsz szab�lyozni tudja az optisug�r sz�less�g�t. A sugarak magass�g�t az ellenz� �ll�that� ny�l�sa hat�rozza meg. A legv�konyabb sug�r �tm�r�je m�sf�l m�teres t�vols�gban k�r�lbel�l akkora, mint egy ceruz��, tol�ereje pedig mintegy �t kilogramm minden n�gyzetcentim�terre. Az eddig megfigyelt legsz�lesebb sug�r 15 m�teres t�vols�gban n�gyzetm�terenk�nt k�r�lbel�l ezerk�tsz�z kilogramm tol�er�t fejtett ki. A sug�r hat�t�vols�ga hozz�vet�legesen hatsz�z m�ter. K�klopsz maxim�lis er�bevet�ssel k�pes hat m�ter t�vols�gr�l felbor�tani egy huszon�tezer liter befogad�k�pess�g� tele tart�lykocsit, vagy egy m�ter t�vols�gb�l kilyukasztani egy ac�lrudat.

Forr�s: Wikip�dia

  Vide� (wolverine and the x-men):